No tags yet.
Helyszín: The English Language Centre - Brighton - Egyesült Királyság
Szokatlan időjárás várt Angliában: csak a brightoni tengerpart felől érkező szél enyhítette némileg azt a hőséget, ami a két hetes ottlétem során mitsem változott, és amitől az egyébként oly csodásan zöldellő parkok és tájak elsárgulva szomorkodtak, ellenpontozva ezzel minden, a Brit szigetről kialakult álomképünket. A helyiek is kábultan várták az enyhülést, az akkor még számukra jó kilátásokkal kecsegtető foci VB tartotta életben őket, “it’s coming home”, hangzott úton-útfélen (mármint a foci a szülőhazájába), így a tanárképzésen részt vevő többi társammal együtt mi is osztoztunk lelkesedésükben és izgatottan követtük a sportesemény történéseit (és persze a thai gyerekek csodálatos kiszabadulását). Szerencsénkre a mi kurzusunk legnagyobb része az iskola alagsorának hűvösében folyt, ahol a számítógép terem bújt meg, így elöször öt, majd második héten négy csoporttársammal (a német Silviával, a spanyol Beaval és Pilarral, valamint a brazil Fernandoval) teljes mértékben a képzésre tudtunk összpontosítani.
A brightoni The English Language Centre, mely a Teaching with Technology kurzust szervezte, majd két évtizede foglalkozik tanártovábbképzéssel, ez a tapasztalat meglátszott a profizmuson, amivel a képzéseiket megvalósították. A mi trénerünk az iskola tanárképzésének vezetője Edward Russell volt, aki a digitális technológia által segített tanításról és tanulásról szerzett sokéves tapasztalatait, valamint az ezek fejlődésével és alkalmazásával kapcsolatos háttérismereteit osztott meg velünk. A képzés végig gyakorlati volt, az egyik legfontosabb feladatunk mindig az épp megismert eszköz “affordanciájának”, azaz felhasználhatóságának vizsgálata volt. Megbeszéléseink során többek között hangsúlyt kapott az adott eszköz értékelése a SAMR model alapján, azaz annak fényében, hogy vajon az helyettesítése (substitution), funkcionalitás beli változással történő kiterjesztése (augmentation) egy korábbi eszköznek, vagy netán olyan jelentősen módosított (modification) eszközhasználatra, avagy teljes átértelmezéssel (redefinition) történő feladatmegvalósításra ad lehetőséget, melyet hagyományos eszközökkel nem lehetne megvalósítani. A csoporttársak mellett a legtöbb pedagógus és nyelvtanár kolléga is úgy véli, hogy bár divatos dolog manapság a technika kínálta új lehetőségeket használni, mégis fontos, hogy ezen eszközök olyan pluszt hozzanak a tanításba, mely által természetesebbé és motiválóbbá válik a nyelvtanulás. Fontos ugyanakkor, hogy a tanárnak se jelentsen a használat jóval több készülést és plusz feladatot, valamint az adott tanítási környezetben álljon rendelkezésre a szükséges és biztonságosan használható technikai háttér. Ezzel a szemlélettel vizsgáltuk meg a trénerünk által elénk tárt lehetőségeket, melyek közül a legtöbbet jól használhatónak minősítettünk. A google drive-ot már csoporttársaim is használták korábban megosztott munkára, így itt rutinszerűen dolgoztunk együtt a közös fájlokban: az adott témához használható alkalmazásokat egymás közt felosztva próbáltuk ki, majd az egyéni vagy páros munka végeztével mutattuk be a csoport többi tagjának, a közös fájlba röviden írásban is rögzítve egy rövid ismertetőt. Ez nem csak a közös munkát, hanem az ismeretek azonnali rögzítését is eredményezte, ami a későbbi beszámoló készítése során nagyon hasznosnak bizonyult. A megosztott drive mappában kerültek rögzítésre nemcsak saját, hanem csoporttársaink munkái, bemutatói is, így ezeket a későbbiek során is bármikor elérjük.
Az eszközök kielemzésekor azt is vizsgáltuk, hogy melyek alkalmasak inkább a tanári munka megkönnyítésére: pl. prezentációk készítésére (Piktochart), képleírásokhoz (pl. Pobble365) vagy gamifikált tesztelésre (pl. Kahoot!), illetve melyeket lehet inkább a diákok vagy hallgatók “kezébe” adni, pl. egyéni munka vagy a szintén tárgyalt blended learning típusú tanulás segédeszközeként, és melyek azok, melyet közös használattal, akár a tanár folyamatos felügyeletével vagy közreműködésével a diákok vagy akár egy egész tanulócsoport jól tud használni. Ez utóbbira jó példa a Quizlet, melyet a tanár kezdeményezhet és akár az osztályban történő közös játékra is használhat, de a diákok is részt vehetnek a szerkesztésben és természetesen gyakorolhatják vele az új (és régi) szavakat és kifejezéseket, jelenleg ötféle egyéni tanulási módszerrel és két játékmódban.
A már említett online prezentációs eszközt, a könnyen kezelhető, újszerű megjelenést biztosító Piktochart-ot már a képzés alatt is többször felhasználtuk a projektbemutatóink elkészítéséhez, visszaérkezve pedig kollégáimnak mutattam be, így közülük többen már az ezen készült iskolabemutatóval indulnak útra a későbbi mobilitásokra.
Hasznos színfoltja volt a képzésünknek a brightoni Apple Store-ba tett közös látogatás: itt - és Európa legtöbb városának üzleteiben - minden hét kedd délutánján várnak tanárokat egy egyórás foglalkozásra, melynek keretében kipróbálhatják, hogy milyen módokon lehet az iPadeket oktatási célokra használni. Kétségtelen, hogy a legtöbb iskolának egyelőre elérhetetlen álom, hogy ilyen készülékekkel lássanak el minden diákot vagy hallgatót, de néhány megismert funkciót más mobileszközökön és számítógépeken is lehet használni. Így gondolatébresztőként mindenképpen hasznos időt töltöttünk el, zenét szereztünk és narrációt készítettünk (zenei képzettség nem kell hozzá, hallás nem árt), képeket rajzoltunk, melyek nagy előnye, hogy egy szövegértési feladat vagy beszédgyakorlat során könnyen módosíthatóak a hallottak nyomán.
Számos remek alkalmazást ismertünk meg a képzés során, melyek közül talán a legérdekesebbet a második hét csütörtökén szerettem meg, amikor a tanárunk egyik cardiffi kollégájának nemzetközi csoportjával – ők szintén egy hasonló témájú képzésen vettek részt - folytattunk skype megbeszélést. A technika ugyan nem mindig működött, de amikor jó minőségű vonalon keresztül megnéztük egymás bemutatóit a képzéseken tanultakról, megismertük a wiki jellegű Padlet alkalmazást. Ezen - faliújság szerűen - szövegeket, linkeket, képeket és videókat lehet bemutatni, így akár egy egész tanfolyam vagy projekt főképp online elérhető anyagait lehet kellemes és rendszerezett formában bemutatni.
Az iskola ebben az évben kezdte el a SPRE (Situation - Puzzle - Response - Evaluation) projekteknek, mint a kurzus egyik “termékének” az elkészítését szorgalmazni a tanártovábbképzésein részt vevők körében. Ezek célja, hogy minden résztvevő kolléga találjon gyakorlatában egy olyan égető problémát vagy felfedezendő területet, amire úgy érzi, hogy a képzés során megoldást talált és ezt a fenti struktúra alapján mutassa be csoporttársainak. Az utolsó, pénteki napon a többi tanárképző csoport tagjaival együtt – forgószínpadszerűen – mi is bemutattuk az általunk készített, – a képzés során megismert elméleti- és gyakorlati elemekkel készült – anyagunkat. Ekkor nemcsak további visszajelzésekkel gazdagodtunk, hanem betekinthettünk más csoportok munkájába is.”
A szakmai vonalat a környék megismerése egészítette ki: Brighton nevezetességei, a Royal Pavilion, a Lanes és a Pier felfedezése mellett jártunk a nagy csata közelében lévő, halászfaluként indult Hastingben, a csodálatos Seven Sisters nevű sziklaképződménynél. Portsmouth történelmi dokkjában megcsodáltuk Nelson Victoryját és VIII. Henrik Mary Rose nevű hajóját, amely fantasztikus (interaktív!) kiállítással várt majd 500 évvel azután hogy egy csata során elsüllyedt, valamint Londonba is felutaztunk egy hajókirándulásra és Tower látogatásra. A helyi látványosságok megismeréséhez nagy segítség volt 79 éves vendéglátónk, Betsy, akivel remek beszélgetéseket folytattunk, és aki korát meghazudtoló frissességgel és naprakész tájékozottsággal adott remek ötleteket a megtekintésre érdemes látnivalókról. És bár távozásunk után csak egy héttel hullott le az első esőcsepp a tengerparti városra, az Anglia-élményt a fantasztikus látnivalók, a helyiek páratlan humora és a cream tea mégis kerekké tették.